Közzétéve: 2017. április 06.
Riport Döbrögivel
- Szép reggelt mindenkinek, itt a Döbrög Tv stábja. Ma bekukkantunk Döbrögi urunkhoz, hogy egy kicsit csevegjünk vele, mi történt a harmadik verés óta.
Az őrök elmondták, hogy az udvarban keressem az uraságot. Beléptem az udvarba és láttam sorban állni a város összes emberét. Előttük az uraság állt. Ezeket a szavakat hallottam.
- Emberek, először is bocsánatot akarok kérni. Sajnálom, hogy elvettem a tulajdonotokat, és némelyikőtöket meg is verettem. De új ember lettem. Barátaim, azért hívtalak meg benneteket, hogy visszaadjam a tárgyakat, állatokat, amiket elvettem tőletek.
Döbrögi úr intett a katonáinak és elkezdték visszaadni az embereknek a tulajdonaikat. Én pedig odamentem az úrhoz és megszólítottam.
- Jó napot, nagyságos uram, szeretnék pár kérdést feltenni, mi történt azóta, hogy Lúdas Matyival találkozott?
- Üdvözlöm a birtokomon, szívesen válaszolok a kérdéseire.
- Miért döntött úgy, hogy visszaadja az embereknek, amit elvett tőlük?
- Jó leckét kaptam az ifjútól, megbántam az összes rossz tettemet és jóvá akarom tenni.
- Mik a tervei a jövőben?
- Visszaültetem azt a sok fát, amit kivágattam a palotám elkészítéséhez.
- Min szeretne még változtatni?
- Adományozok a szegényeknek a birtokaimból, és soha többé nem veretek meg ártatlan embereket. Rendes bért adok a dolgozóimnak.
- A történtek után haragszik-e Matyira?
- Mérges voltam rá, de ő segített nekem, hogy jobb emberré váljak.
- Köszönöm a riportot, és hogy szánt rám időt. Remélem lesz még alkalmam tudósítani az uraságról
- Máskor is szívesen látom.
Készítette: Érsek Alexandra 6.c
Riport Döbrögi Úrral
R: - Jó napot! Itt állok a híres Döbrögi Úr háza előtt. Az udvar rendezetlen, a háztető nincs befejezve, a háznak a falai igen csak kopottak. Megyek és bekopogok!
Döbrögi úr egyik szolgája nyitja ki az ajtót, és figyelmeztet engem, hogy ne mondjam ki Döbrögi előtt a lúd szót. Beljebb megyek.
R: - Hogy érzi magát Döbrögi úr?
D.Ú: Fáj mindenem, leülni is alig tudok.
R: - Miért követelte a sapka levételét a vásáron?
D.Ú: - Mert én sokkal jobb vagyok, mint egy hétköznapi falusi ember!
R: - Mit érzett akkor, amikor azt parancsolta, hogy verjék meg Matyit?
D.Ú: - Hatalmat... furcsa érzés volt, amit én eddig nem ismertem.
R: - Hogy érezte magát mikor Matyi visszavágott?
D.Ú: - Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen egyszerű, falusi ember meg tud verni egy tökéletes és gazdag embert, olyat, mint én.
R: - Most már tudja, hogy hogy érezhette magát akkor az a fiú?
D.Ú: - Rossz érzést... fájdalmat.
R: - Mikor már maga is látta és észrevette, hogy már nem olyan gonoszkodó és hatalmaskodó, akkor mit érzett?
D.Ú: - Jó érzés volt, mert végre nem úgy gondoltak rám az emberek, mint egy gonosz és öntelt emberre.
R: - Maga szerint sokáig fog tartani ez a jóság?
D.Ú: - Igen, mert nem volt túl jó érzés, mikor azt gondolták rólam, hogy egy öntelt és gonosz ember vagyok.
R: - Köszönöm az együttműködését! Viszontlátásra!
D.Ú: - Viszlát!
Készítette: László Tünde, Kiss Vanessza 6.c
Riport Lúdas Matyival
Mikor megérkeztem, egy rendezett, szép környezetű házat láttam.
- Jó napot! Maga Lúdas Matyi?
- Jó napot! Igen, én vagyok.
- Jól hallottam, hogy megverte magát Döbrögi úr?
- Igen, de visszaadtam neki háromszor.
- Miért verte meg magát?
- Azért, mert nem vettem le a kalapom és nem adtam olyan áron a ludaimat, amilyen áron Döbrögi akarta.
- hogy adta vissza a verést?
- Különféle álruhákba öltöztem és furfangos módon megvertem.
- Tanult valamit Döbrögi a történetből?
- Igen. Azóta nem gonoszkodott senkivel.
- Ön szerint tartós lesz ennek az úrnak a „jósága"?
- Szerintem igen. Megtanulta a leckét. De most mennem kell a ludaimhoz.
- Köszönöm az információkat.
- Viszlát!
Készítette: Horváth Réka, Ruzsás Eszter 6.c
A 6.c osztály tanulói által készített szófelhők:
Riport Döbrögivel
- Szép reggelt mindenkinek, itt a Döbrög Tv stábja. Ma bekukkantunk Döbrögi urunkhoz, hogy egy kicsit csevegjünk vele, mi történt a harmadik verés óta.
Az őrök elmondták, hogy az udvarban keressem az uraságot. Beléptem az udvarba és láttam sorban állni a város összes emberét. Előttük az uraság állt. Ezeket a szavakat hallottam.
- Emberek, először is bocsánatot akarok kérni. Sajnálom, hogy elvettem a tulajdonotokat, és némelyikőtöket meg is verettem. De új ember lettem. Barátaim, azért hívtalak meg benneteket, hogy visszaadjam a tárgyakat, állatokat, amiket elvettem tőletek.
Döbrögi úr intett a katonáinak és elkezdték visszaadni az embereknek a tulajdonaikat. Én pedig odamentem az úrhoz és megszólítottam.
- Jó napot, nagyságos uram, szeretnék pár kérdést feltenni, mi történt azóta, hogy Lúdas Matyival találkozott?
- Üdvözlöm a birtokomon, szívesen válaszolok a kérdéseire.
- Miért döntött úgy, hogy visszaadja az embereknek, amit elvett tőlük?
- Jó leckét kaptam az ifjútól, megbántam az összes rossz tettemet és jóvá akarom tenni.
- Mik a tervei a jövőben?
- Visszaültetem azt a sok fát, amit kivágattam a palotám elkészítéséhez.
- Min szeretne még változtatni?
- Adományozok a szegényeknek a birtokaimból, és soha többé nem veretek meg ártatlan embereket. Rendes bért adok a dolgozóimnak.
- A történtek után haragszik-e Matyira?
- Mérges voltam rá, de ő segített nekem, hogy jobb emberré váljak.
- Köszönöm a riportot, és hogy szánt rám időt. Remélem lesz még alkalmam tudósítani az uraságról
- Máskor is szívesen látom.
Készítette: Érsek Alexandra 6.c
Riport Döbrögi Úrral
R: - Jó napot! Itt állok a híres Döbrögi Úr háza előtt. Az udvar rendezetlen, a háztető nincs befejezve, a háznak a falai igen csak kopottak. Megyek és bekopogok!
Döbrögi úr egyik szolgája nyitja ki az ajtót, és figyelmeztet engem, hogy ne mondjam ki Döbrögi előtt a lúd szót. Beljebb megyek.
R: - Hogy érzi magát Döbrögi úr?
D.Ú: Fáj mindenem, leülni is alig tudok.
R: - Miért követelte a sapka levételét a vásáron?
D.Ú: - Mert én sokkal jobb vagyok, mint egy hétköznapi falusi ember!
R: - Mit érzett akkor, amikor azt parancsolta, hogy verjék meg Matyit?
D.Ú: - Hatalmat... furcsa érzés volt, amit én eddig nem ismertem.
R: - Hogy érezte magát mikor Matyi visszavágott?
D.Ú: - Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen egyszerű, falusi ember meg tud verni egy tökéletes és gazdag embert, olyat, mint én.
R: - Most már tudja, hogy hogy érezhette magát akkor az a fiú?
D.Ú: - Rossz érzést... fájdalmat.
R: - Mikor már maga is látta és észrevette, hogy már nem olyan gonoszkodó és hatalmaskodó, akkor mit érzett?
D.Ú: - Jó érzés volt, mert végre nem úgy gondoltak rám az emberek, mint egy gonosz és öntelt emberre.
R: - Maga szerint sokáig fog tartani ez a jóság?
D.Ú: - Igen, mert nem volt túl jó érzés, mikor azt gondolták rólam, hogy egy öntelt és gonosz ember vagyok.
R: - Köszönöm az együttműködését! Viszontlátásra!
D.Ú: - Viszlát!
Készítette: László Tünde, Kiss Vanessza 6.c
Riport Lúdas Matyival
Mikor megérkeztem, egy rendezett, szép környezetű házat láttam.
- Jó napot! Maga Lúdas Matyi?
- Jó napot! Igen, én vagyok.
- Jól hallottam, hogy megverte magát Döbrögi úr?
- Igen, de visszaadtam neki háromszor.
- Miért verte meg magát?
- Azért, mert nem vettem le a kalapom és nem adtam olyan áron a ludaimat, amilyen áron Döbrögi akarta.
- hogy adta vissza a verést?
- Különféle álruhákba öltöztem és furfangos módon megvertem.
- Tanult valamit Döbrögi a történetből?
- Igen. Azóta nem gonoszkodott senkivel.
- Ön szerint tartós lesz ennek az úrnak a „jósága"?
- Szerintem igen. Megtanulta a leckét. De most mennem kell a ludaimhoz.
- Köszönöm az információkat.
- Viszlát!
Készítette: Horváth Réka, Ruzsás Eszter 6.c
A 6.c osztály tanulói által készített szófelhők:
Prezentációk a témakörben (PDF-fájl formátummá alakítva):
Csiszár Kitti és Ruzsás Eszter munkája
6. c osztályosok munka közben: