Séta az életre kelt iskolafalak között
Tisztelt Vendégünk!
Egy rövid, képzeletbeli sétára hívom, hogy közösen idézhessük fel az intézményben immár 60 éve folyó általános iskolai oktatás fontosabb állomásait. Az 1948-ban alakult III. számú Állami Általános Iskola igazgatója Nagy Lázár volt, őt 1950-től Vass Lajos követte, kinek igazgatása alatt, az 1952/53-as tanévtől vált az iskola orosz tagozatú általános iskolává. 1960-ban az intézmény felvette Zalka Máté nevét. A nevet, mely hosszú éveken át kötelezett. Az intézményben folyó munka ugyan is város szerte egyre nagyobb elismerésre tett szert. Nyelvi tagozatos osztályaiba versengtek a szülők gyermekeik beiskolázásáért. Az iskola padjaiból, tanulmányaik végeztével számos híres politikus, ügyvéd, orvos, mérnök és tanár került ki. Az elért eredmények nem születhettek volna meg legendás tanáregyéniségek nélkül. A kortársak még emlékeznek Bán Anna Nusi néni kérlelhetetlen, de belátó szigorára, Tóth Kálmánné Tusi néni tekintetére, Ürmös Ica néni csodálatos magyar beszédére, Klimó Jenőné, Irénke néni megható irodalom óráira, Csapó László kézilabdacsapatára, Serei Antalné tornászlányaira, vagy éppen Nemes István nevéhez fűződő vándortáborokra.
A Tóth Sándor és Bíró Károly művész tanárok alkotó fantáziájának gyümölcseit ma is csodálattal szemléljük.
Közben az iskolában is megérett az idő a „rendszerváltásra”, ennek talán legkézzelfoghatóbb jele az idegen nyelv tanításában nyilvánult meg, hisz Dr. Martonné Klimó Irén kolléganő szakmai irányításával megkezdődött az angol nyelv oktatása iskolánkban. Ekkor még az orosz nyelvvel párhuzamosan tanítottuk az angolt, majd bekapcsolódott a német is.
A nyugat felé nyitás hozta meg az első komoly testvériskolai kapcsolatot az osztrák Mariazell általános iskolájával. Egymás kultúrájának és nyelvének megismerése mellett lehetőség nyílt a tanárcserére, iskolalátogatások, táborok közös szervezésére.
Az épületben folyó klasszikus értelembe vett iskolai oktató-nevelő munkát, immár másfél évtizede, hogy egy a maga nemében ritkaság számba menő alkotás koronázta meg. A tanár – diák közös szereposztással színpadra állított „Légy jó mindhalálig” musical fergeteges sikert aratott. A főhőst kettős szereposztásban Nagy Estilla Virág és Éhárt Katalin tanulók alakították, de az iskola pedagógusai is, élükön Bognár József igazgató, Bódi Lászlóné, Fehér Ferenc, Piller Károly zenei rendező is szerepeltek a darabban.
Bár az épület története kapcsán nyilván való, hogy elsősorban az itt munkálkodott pedagógus egyéniségekről, és az ő szakmai sikereikről szóltam, meggyőződésem, hogy a Tarczy Lajos Általános Iskola jelenének és jövőjének fontos részét képezi az a szellemi és pedagógiai irányvonal, mely az intézmény másik híres jogelődje a Nagy László Általános Iskola több évtizedes eredményes alkotó tevékenységére épül, ahol
1948-tól számítva a 2003. évi összevonásig közel 200 pedagógus tanított.
Pedagógiai programunk sikeresen ötvözi a két előd intézmény fő profiljait: az emeltszintű informatika és idegen nyelv oktatást. Ez utóbbi hagyományaira és humán erőforrására alapozva döntött úgy Pápa Város Képviselőtestülete, hogy a 2008/2009-es tanévtől intézményünk ad helyet az angol-magyar két tannyelvű oktatásnak.
Jómagam, az intézmény felújítási munkálataival egy időben kezdtem igazgatói megbízatásomat. A szakmai „építkezést” ugyan azon a talajon kezdtem szellemi és fizikai értelemben egyaránt, mint a kivitelezők. Akárcsak számukra, nekem is meg kellett ismernem az intézmény sajátosságait. Egyszerre kellett bontanom és építenem. Megtartanom és újat alkotnom. Terveznem és, ha kellett a terven módosítanom. Engedje meg a kedves olvasó, hogy köszönetet mondjak valamennyi kollégámnak, akik eme építkezés örömében és nehézségeiben egyaránt osztoztak, osztoznak velem. Mindazoknak, akik az első kérő szóra felálltak és vállukra vették a régi mázsás szekrényeket és az új padokat, és azoknak, akik az első kérő szóra leültek, hogy együtt formáljuk át iskolánk alapdokumentumait, azoknak, akik nyári szabadságukat áldozták egy tanfolyamért, akik telve vannak alkotási vágyással e csodálatos értékek láttán.
Nagy öröm a számunkra, hogy részesei lehettünk az intézmény megújulásának és a tanév kezdetével birtokba vehetjük a felújított épületet.
Az a célunk, hogy ahogy az új épület auláján - összekötve múltat és jövőt - visszatükröződik az ódon falak csodálatos sziluettje, úgy sikerüljön egyesíteni intézményünk tevékenységének valamennyi múltbéli és új értéket annak érdekében, hogy az a XXI. században is betölthesse méltó helyét Pápa város oktatásában.
Venczel Csaba
igazgató
Az intézménynek otthont adó épület vázlatos története
1820 körül a Jókai u. 16. szám alatti klasszicista stílusban épült egyemeletes lakóházban kap helyet a Dunántúli Református Egyház levéltára.
1905 A református egyház megvásárolta a Jókai utca 18 szám alatti Ajkay-telket, ahol felépítette négy tantermes elemi iskoláját, mely négy osztályteremből és két tanítólakásból állt.
1928 Dudás Kálmán műépítész tervei szerint bővítették emelettel az épületet, a két háború közötti időszak jellegzetes neobarokk stílusában. Az épület emeletén alakították ki a püspök magánlakását, a püspöki hivatal helyiségeit, az udvari részen pedig tanítólakásokat.
1948 Az államosításkor, országszerte kialakult a 8 osztályos oktatási forma. Iskolánk is többféle iskolatípusból alakult ki. Magvát a pápai református egyház elemi népiskolája, és a híres pápai református főiskola gimnáziumának alsó osztályai adták. Ehhez kapcsolódott a volt Bencés Gimnázium alsó négy osztálya, és a volt Református Polgári Leányiskola. Ezekből az intézményekből jött létre a III.sz. Állami Általános Iskola, amely húsz tanulócsoporttal, 838 tanulóval és 28 nevelővel alakult meg. Négy épületben folyt akkoriban a tanítás: a református kollégium földszinti termeiben, a Bencés Gimnáziumban (ma Türr István Gimnázium), a volt Nőnevelő Intézetben, és az egykori református elemi népiskolában (a Jókai utcai „püspöki palotában”).
1957 Új két tantermes udvari épülettel bővült az intézmény. Ekkor még mindig 2 épületben folyt a tanítás: a református kollégiumban és itt a Jókai utcaiban.
1960 Zalka Máté nevét vette fel az iskola, s közben fejlődött, bővült az épület is.
1970 Új tantermeket alakítottak ki a szomszédos Jókai utca 16. sz. alatti Blum-házban. Ez egyemeletes lakóház 1820 körül épült klasszicista stílusban, és egy ideig a Dunántúli Református Egyházkerület levéltárának adott helyet.
1973 Elkészült egy újabb tanári szoba, zsibongó az alsós tanulóknak, s közös összefogással sportpálya épült lelátóval.
1980/81 A hivatalsegédi lakásból korszerű stúdió, az udvaron álló egykori kelmefestő és szárító műhelyből 2 tanterem és tornaszoba került kialakításra.
1983 Elkészült a gáz – és központi-fűtés rendszer.
1985 Sor került a villamos berendezések felújítására és egy könyvtárszoba kialakítására.
1994 Korszerű, minden igényt kielégítő tornateremmel gazdagodott az intézmény.
1996 A Belvárosi Általános Iskola nevet veszi fel az intézmény. Ugyan ebben a tanévben egy számítástechnikai terem is kialakításra került.
2003.07.01. Tarczy Lajos Általános Iskola néven a Belvárosi Általános Iskola és a Nagy László Általános Iskola összevonásával új intézmény jött létre. Mivel a Jókai utca 16-18 épülete helyhiány miatt nem tudta befogadni a Nagy László iskolát, két évig maradt mindkét intézmény saját épületében. A volt Belvárosi iskola „A épület” néven, a Nagy László iskola „B épület” néven.
2005 Az Anna téri épületet átadását követően az alsó tagozat a felújított Jókai út 37-be, a felső tagozata a Jókai út 16-18-ban helyezkedett el.
2006 Címzett állami támogatás melletti jelentős önkormányzati önrésszel megkezdődik az iskola Jókai u. 16-18. sz. épületének teljes rekonstrukciója.
2008.09.01. Az épület teljes rekonstrukcióját készre jelenti a kivitelező. Nem csak infrastrukturálisan, de szervezetileg is megújul az intézmény annak kapcsán, hogy a SAC C-17 program keretében Pápán letelepülő külföldi családok és a pápai gyermekek angol nyelvismeretére, valamint az iskola évtizedes idegen nyelvoktatásban szerzett tapasztalataira alapozva megkezdődik az angol – magyar két tanítási nyelvű általános iskolai oktatás a Jókai u. 37. számú épületben.
Azóta „határtalan” őszinte baráti kapcsolatot alakítottunk ki iskolánk névadójának szülőfalva béli Tarczy Lajos Alapiskolával is.