Közzétéve: 2017. október 09.
Ebben az évben is ellátogattunk tanulóinkkal a pápai Humán Állatmenhelyre az állatok világnapján.
Először is a köszönetemet szeretném kifejezni a nagyon sok „finomságért”, amit a szülőktől, gyerekektől kaptunk és vihettünk tovább a menhely állatainak.
Több, mint 50 tanulóval mentünk látogatóba, amit már izgalommal vártak a gyerekek. Sajnos nem mindenki tudott velünk jönni az érdeklődők közül, mert viszonylag kicsi ott a hely a látogatóknak, illetve későn jelentkeztek, de ígérem, lesz még alkalmatok, hogy Ti is eljussatok. Az alsósok közül a természetismeret szakkörösök jöttek Kalmárné Bóka Ildikó néni vezetésével, akinek külön is szeretném megköszönni segítségét.
A hosszú gyaloglás és egy rövid várakozás után kinyílt a kapu, ahol a csaholó ebek már „vártak” bennünket. De cicákkal is játszhattunk, amik külön udvari részen vannak.
A gyerekek nagyon boldogan szaladgáltak együtt a szabadon engedett kutyusokkal. Sok kérdésre kaptunk választ. Ha segíteni szeretnétek, van rá lehetőség, mert mindenkit szívesen látnak, nyílt napokat is szerveznek, látogassatok ki! Lehetőség van az örökbe fogadásra is!
Sokan fotóztak, ne felejtsétek a meghirdetett fotópályázatot, ahol állatos képekkel is lehet pályázni!
Köszönjük a segítséget, amit a szülőktől, a kollégáktól és a tanulóktól kaptunk.
Kovács Gézáné Anikó néni szervező
A macskák luxusban élnek, sok puha játékuk van, plüssegér, kaparófa, gombócok, macskaágyak, bújóhelyek. A gyerekek nagyon boldogan szaladgáltak a szabadon engedett kutyusokkal. Öt kutya hagyhatta el ketrecét. A fekete, staffordshire terrier Kevin, a zsemleszínű vizsla Bella és testvére, Asztor, a kis palotapincsi keverék Nana és egy tölcsérvédővel ellátott kutyus. A gyerekek megismertek több lakót, köztük a gumicsirkét szorongató Viktort, aki elengedte játékát, ha megsimogatták. Szegény háromlábú kutyusokat is láttak, akik baleset vagy bántalmazás következtében vesztették el lábukat. Egy németjuhász kölyök a ketrecében maradt, féltékenységében acsarkodott kiengedett társaira, de a simogatásnak ő is örült. Sok kérdésre választ kaptak. Mint például: bekerüléskor ivartalanítják a kutyákat; a menhely elkülönített részén tartják a problémásakat, akik agresszívebbek, nem tanácsos örökbe fogadni őket. A lányok, fiúk mobiljaikkal fotót, szelfit is készítettek a szelíd, barátságos állatokkal. Ezzel akár díjat is nyerhetnek, ha beküldik, hiszen az iskolában a Földünkért világnapra (október 21.) fotópályázatot hirdettek, melynek címe: Mi így látjuk a természetet.
Ha valaki segíteni szeretne a menhely lakóin, a vezetők szívesen fogadják, mindenkit szeretettel várnak. Önkéntes munkát is végezhetnek a diákok: kutyasétáltatás, takarítás, etetés, itatás. Örökbefogadásra is lehetőség van. Napjainkban legtöbbször a németek és az osztrákok viszik haza a menhely lakóit. Nanát és a tölcséres kutyát is elvitték másnap.
A gyerekek feledhetetlen élményt szereztek, látták, hogy az állatokkal nagyon jól bánnak, nincs zsúfoltság, egy ketrecben általában ketten, hárman laknak, fényes a bundájuk, nem éhesek, nem elhízottak, tágas, tiszta helyen élnek, gyakran sétálhatnak.
A gyerekek vidáman indultak haza, örömmel tapasztalták az egykori gazdátlan állatok jó sorsát. Nem tudni, ezen a délutánon kik voltak boldogabbak, a látogatók vagy az állatok.
A mesélő gyerekek: Mórocz Emma, Nagy Dániel, Nagy Tamás, Pozsgai Kata 4.e