Közzétéve: 2018.06.05
Iskolánk alapítványának szervezésében 16 tanuló látogatott el a vadregényes szurdokokban bővelkedő felvidéki tájra.
Első nap a hosszú buszút alatt először a hegyekben esőzésekkel tarkított időjárás, majd a ránk váró túra nehézsége tartotta izgalomban a csoportot. Szerencsénkre megérkezésünkkor már szép idő fogadott és a Piecky-szurdok akadályait leküzdve mindenki épségben átesett a tűzkeresztségen.
Következő nap egy közel 20 km-es, változatos gyalogtúra részesei lehettünk. Szálláshelyünket elhagyva lankás emelkedőn, nagyrészt mezőn haladva, értük el a Szlovák Paradicsom egyik jelképét, a Tamásfalvi-kilátót. A hatalmas szikla tetejéről körbetekinteni mindig lenyűgöző érzés. Fényképezkedés után a Hernád-folyó völgyébe ereszkedtünk le, ahol sziklatálcák, függőhidak által biztosított úton haladtunk a Kolostor-szurdokig. Elhagyva a folyópartot az előző napi túránkról már ismerős vaslétrák, láncok segítségével botorkáltunk ismét egyre magasabbra. A szurdokban helyenként viccesen eső-kelő, jókedvű német fiatalokkal találkoztunk. Szükség is volt erre a színfoltra, mert csapatunk testi-lelki ereje fogytán volt. Hamarosan a Menedékkő-fennsík büféjébe bevetve magunkat találtunk igazi felfrissülést. A pihenő után meredek lejtőn és a Fehér-patakba dőlt fatörzsön keresztül ügyeskedve értünk el túránk végére. Élelmiszerkészletünket az iglói bevásárlóközpontban töltöttük fel, majd este egy káposztafalvi pizzériában vacsoráztunk.
Utolsó nap sem vesztegettük időnket. A Magas-Tátrába a Tar-pataki-vízesésekhez túráztunk. Bár csapatunkat kicsit megviselte a monoton hegymenet, de feljebb jutva a táj egyre csodálatosabb látványa kárpótolt. Nemsokára egymást érték a szebbnél szebb vízesések. A patak csörgedezése, gyakran zúgása mellett gyorsan leértünk buszunkhoz. Felszállva hét órás zötykölődés után, estére érkeztünk haza, Pápára.
Három napot töltöttünk együtt 10-12 éves gyerekekkel, akik lelkesedéssel és kitartóan teljesítették a kitűzött túrákat. Azt hiszem, mindannyian gazdagabbak és tapasztaltabbak lettünk ezzel az élménnyel. Segítőimnek, Tóthné Bogdán Zitának, Nehéz Jánosnak és Fekete Tamásnak pedig köszönöm, hogy aktív részvételükkel nagyban hozzájárultak utunk sikeréhez.
Cser László