Közzétéve: 2018.04.10

A Pápán szerveződött nemzetőrség a Dráva-vonal őrzésében, majd a horvátok üldözésében vett részt. A szabadságharc egyetlen jelentős Veszprém megyei ütközete a Pápa melletti Ihászi-puszta és Marcaltő között zajlott le 1849. június 27-én. A Kmety-hadosztály öt és félezer honvédje vívott Shütte tábornok nyolcezer főnyi osztrák serege ellen. E csatában mind a két fél több, mint kétszáz halottat és sebesültet veszített. A hadosztályt azért küldték a Dunántúl északi részébe, hogy fékezze az osztrákok nagy erejű támadását. Június 11-én érkeztek Pápára, innét kiindulva előbb megvívták a csornai győztes csatát, majd az eldöntetlen ihászi ütközetet. A csata után a magyar honvédek Pápán keresztül Tapolcafőre vonultak kipihenni a harc fáradalmait. A sebesülteket a pápai kórházban ápolták.

Három emlékmű készült az ihászi csata tiszteletére. Ebből kettő Ihászon található, a harmadik, a legdíszesebb Pápán a Március 15. téren.
1849. augusztus közepén, majd október elején tudta meg a lakosság a szomorú hírt, hogy Világosnál, majd Komáromnál letettük a fegyvert. Az első osztrák csapatok július 17-én jelentek meg Pápán. Hadisarcot vetettek ki a városra, hűségesküt követeltek, korlátozták a mozgásszabadságot, feloszlatták az egyesületeket. Eltiltották a férfiakat a Kossuth-körszakál viselésétől, beszedték a fegyvereket, elégették a Kossuth bankókat, a volt honvédeket besorozták az osztrák hadseregbe. Eltörölték a nemzeti színek használatát, Bocsor István professzort börtönbe vetették, majd eltiltották a történelem tanításától.
4.c osztály

Az ihászi csata emlékműve Pápán

Az ihászi csata egyik emlékműve Ihászon