Közzétéve: 2023.01.17.

Otthon az asztalomon sorakozó kémcsövekben mikroszkopikus élőlényekkel kísérleteket folytatok.
Földfajták: megkülönböztethetjük a kvarcos, sima, földes talajt és a humuszos változatokat. A homokban inkább csak atkák élnek, ha nedves, akkor fonalférgek. A kókuszrostos virágföldben (melyben főbb szerves anyag a kókusz és az ürülék) eleinte icipici egysejtű atkák, majd rothasztott és vízzel felengedett formában többsejtű rotifera-szerű csillós élőlények élnek. Amik nagyon könnyen szaporodnak, de egy hónap múlva már igazi kerekesférgeket pillanthatunk meg. A kvarcos, sima, földes talajban fonalférgeket és gyönyörű zárványokat lehet megfigyelni.
Megvizsgálás: egy egyszerű, alap földminta vizsgálatához egy mikroszkóp (én egy LCD 5 mp-s Bresser mikroszkópot használok) desztillált víz, pipetta és kémcső szükséges. A földet oldjuk fel desztillált vízben, majd rázzuk össze a kémcsőben. A pipettával szívjunk fel egy kis vizet, majd cseppentsünk egy cseppet a tárgylemezre, és tegyük a mikroszkóp alá. Az eredmény a minta fajtájától függ.

Rotifera a talajban: sokféle kerekesféregfaj létezik, melyek a vízben, földben vagy a mohákon élnek. Kerékszervük a fajtától függően bárhol elhelyezkedhet. Először a vízben jelennek meg egy amőba és egy csillós hibridizálódása miatt. Kedvelik a párásabb környezetet, bár egy hónapig is kibírják víz nélkül. (Hibernálódnak.) A zárványokra rátapadva szűrögetik a szerves anyagokat.
Az alsóbbrendű élőlények hogy jutottak a vízből a szárazföldre? Úgy gondolom, hogy a víziatkák kimásztak a partra, és a kráteres földben vájatokat készítettek, úgy éltek, mint a hangyák. Később hangyaszerű lényekké fejlődtek. Ez persze a gének átkódolásával történik.

Horváth Bendegúz 3.e