Közzétéve: 2017.12.08.

A 4.a osztályos Mórocz Emmában sokféle tehetség rejtőzik, könnyen tanul, szeret olvasni, több versenyen sikeresen szerepelt. Most kiderült, nemcsak olvassa mások történeteit, hanem szívesen írja versbe saját gondolatait, érzéseit. Ismerkedjünk verseivel, alkotójukról még hallani fogunk.

Mézeskalács

Fahéjtól illatozó
mézeskalács házikó.
Meglátja Télapó,
befalja: ho-ho-hó!

Tejet azt nem iszik,
a nyusziban nem bízik.
Piros a sapkája,
kócos a szakálla.

Barátja hóember,
várja őt sok ember.
Zsákjában csoki lapul,
csizmája kifakul.

Szívében melegség,
kinézete: terhesség.
Szarvasa felrepül,
a hó elől menekül.

Csizmában édesség,
házakon fényesség.
Mondja ő: ho-ho-hó,
én vagyok Télapó.

Fagyöngy

Fagyöngy ragyog
fényes ágon.
Csillag csillog
magas fámon.

Nem egy sima,
átlag fagyöngy,
hanem tiszta,
kristály fagyöngy.

Mágikus és megható,
története elhaló.
Összetörték ripityára,
be se gyógyult mostanára.

Egy kisgyerek rátalált,
ragasztották, ácsolták.
Repedése most is van,
fákat díszít ablakban.

Manó

Esett a hó,
hógolyót gyúrtam.
Megolvasztottam,
jéggolyót kaptam.

Szép volt, gömbölyű,
kristálytiszta, gyönyörű.
Láttam benne önmagam,
jégvilágba kopogtam.

Jégvilágból válaszolt
egy manó, s kimászott.
Kezembe kapaszkodott,
arcomba havat dobott.

Visszamászott jégvilágba,
békén hagyott mostanára.
Jéggolyómat eldobtam,
jó ideig elvoltam.

Hópelyhek tánca

A hópelyhek táncolnak
ablakomra verődve,
jégvirágot alkotnak
jégcsapokat teremtve.

Sok kis hópehely
szállingózik hosszasan,
háztetőket fehérít,
utakat eltakar.

Van kisebb, nagyobb,
mind hófehér,
együtt táncolnak,
ahogy fú a szél.

Néha eláll,
néha szakad,
arcodhoz ér,
majd elolvad.

A fagy gyönyörű,
zúzmarás rétek,
befagyott vizek,
korcsolyák keringnek.

Univerzum

Mi is az az univerzum?
Tágtalan, csodás világ.
Milliárdnyi csillag ragyog,
csokrot alkot, mint sok virág.

Számtalan bolygó kering
e páratlan helyen,
egy csomó kép dereng
a Tejútrendszeren.

A tejútrendszerben
nincsen tejtermék,
de szerintem azért
szép a sok csillagkép.

A feketelyuk szörnyű,
sötét, mint az éj,
kijutni nem könnyű,
nem találod meg, ne félj!

Ez a csodás világ
egyre csak tágul,
még több csillag,
még több mámor.