A soproni kirándulás (4.c)

Közzétéve: 2016. május 23.

Május 17-én elérkezett a 4.c-sek várva várt napja. Iskolánk hátsó bejáratánál gyülekeztünk. Sajnos a buszunk fél órát késett, de ez jókedvünket nem vette el. Bár az út egy kicsit hosszú volt, vidáman nevetgéltünk, beszélgettünk egymással. Sopronba érkezésünkkor egy kisvonat várt ránk, s elvitt minket városnézésre. Megfigyelhettük a műemlék házakat, a nevezetességeket, a gyönyörű Fő teret. A Tűztornyot se hagytuk ki a látnivalók közül. 60 méter a torony magassága, mi 25 méterig másztunk fel a csigalépcsőkön. Az erkélyről feledhetetlen kilátás nyílt a városra, sőt Ausztriára, az Alpok havas csúcsaira.


„Ebédelni" a Harrer Csokoládégyárba mentünk, az ország első, és máig egyetlen csokoládékóstolónak is teret adó műhelybe. Egy kiselőadást hallhattunk a kakaóbab termeléséről, a csokoládé előállításáról. Pezsgővel kínáltak bennünket, persze gyerekpezsgővel, amibe házi készítésű bonbont tettek. Kóstolhattunk a többféle magvakkal, aszalt és kandírozott gyümölcsökkel, fűszerekkel ízesített édességekből. Hasunkat degeszre tömtük, de még várt minket a „csokiszökőkút" friss gyümölcsökkel. Ha azt hittük, itt a vége, tévedtünk, mert hozták a forró csokit. 
Ezután a plázába mentünk, szabadon vásárolhattunk. Majd a megbeszélt helyen találkoztunk, és indultunk a következő helyszínre, amit már nagyon vártunk.
A bobpálya volt az utolsó állomás, sorba álltunk, egyedül és párosan is lecsúszhattunk a bobbal. Egyik osztálytársunk még a tanár nénit is rávette, hogy próbálja ki. Mindenkinek annyira tetszett, hogy többször is csúsztunk. Majd elérkezett a hazaindulás ideje, visszamentünk a buszhoz. A hazaút is vidáman, beszélgetéssel és zenehallgatással telt.
Nagyon jól éreztük magunkat az osztálykiránduláson, és reméljük, lesz még ilyen élményünk.

Farkasdy Evelin, Fehér Dóra, Kiss Vivien, Németh Ramóna, Pongrácz Regina, Riba Boglárka 4.c