Néhány hónappal ezelőtt merész lépést tettem: megkértem angoltanáromat, Stall Anita tanárnőt, hogy nevezzen be a Kapocs Magyar Angol Két Tannyelvű Iskola által megszervezett országos vers- és prózamondó versenyre. A kérés nem csupán egy új kihívást tükrözött, hanem a bátorságot is, hogy megmérettessem magam a legjobbak között.
Sajnos a sors nem kedvezett nekem, és a verseny előtti napokban megbetegedtem. A verseny napján, december 6-án azonban a versenyszellem legyőzte a rosszullétemet. Alaposan felkészültem, hiszen a verseny előtti hetekben mindent megtettem, hogy megértsem és magamévá tegyem Maya Angelou „Caged Bird” című versét. Serdülőként jól tudtam azonosulni a szabadság és a bezártság közötti ellentéttel, amely a vers középpontjában áll.

A versenyre, ha jól emlékszem, 48 iskolából 85 tanuló jelentkezett, közöttük a 7-8. korcsoportosok száma mindössze 17 volt. Félelmem és izgalmam fokozódott, amikor angolul beszélő szülők kísérték gyermekeiket a versenyre. Ekkor elgondolkodtam, hogy vajon képes leszek-e felvenni a versenyt velük. De már késő volt megfutamodni, és bíznom kellett magamban, abban a rutinban, amit az évek alatt szereztem.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy egy angol anyanyelvű sem beszél mindig tökéletesen. Kiejtésükben előfordulhat hadarás, hangsúlyozási hibák vagy intonációs problémák. Ezen gondolatok mindig is édesanyám és angoltanárom, Anita tanárnő szájából hangzottak el, és ezeket a tanácsokat magammal vittem a versenyre. Összeszedtem minden erőmet, és igyekeztem elvarázsolni a zsűrit a szavalatommal.
A közönséget biztosan elvarázsoltam, ezt éreztem, azonban a zsűrit nem annyira sikerült, mivel nem kerültem be az első három helyezett közé. Őszinténszólva reménykedtem egy különdíjban, mert úgy éreztem, megérdemeltem volna. Bár voltak olyan versenyzők, akik kiejtése lenyűgözött, ők sem szerepeltek a díjazottak között. Sok időt és energiát fektettem a felkészülésbe, és a verseny után sok megválaszolatlan kérdés maradt bennem.
Mégis, a legfontosabb, hogy angoltanárom látott bennem valamit, ami miatt benevezett az ország legjobbjai közé. Utólag is köszönöm a bizalmat és a felkészítést. Az élmény, hogy részt vehettem ezen a nagyszabású versenyen, megerősített abban, hogy merjek álmodni és küzdeni azokért a célokért, amelyek valóban fontosak számomra. A bátorság és a kitartás mindig kifizetődő, még akkor is, ha az eredmények nem mindig a várakozásoknak megfelelően alakulnak.

Szakács Panka 7.e